Augusztus 4 -10

Hétfőre szabadságot vettem ki, hogy még egy éjszakát a farmon tudjunk tölteni és a szokásos vasárnap helyett csak hétfő délután induljunk vissza Midrandba. Az előző heti leírásban az állatos történetekre fókuszáltam, így kimaradt, hogy mit is csináltunk a farmon és úgy egyáltalán az elmúlt hétvégén. Nagyon fontos eseményeken vagyunk ugyanis túl: André szobájában az utolsó millimétert is átnéztük és vagy elcsomagoltuk vagy kidobtuk, teljesen üres a szoba... és nem megyünk a farmra többet. Ez volt az utolsó utunk, utolsó ott töltött éjszakáink, utolsó reggelink, ebédünk, vacsoránk, Spotty simogásunk, minden! Érzelmileg engem is megvisel a dolog, mert látom, tudom, nem egyszerű egy majd 20 évig lakott szobát, ...

A dél-afrikai himnuszt hallgatva igen különös érzés ragadja el az embert. Az eleje érthetetlen, a közepe mintha érthető lenne, de inkább mégsem, és a vége, amikorra már tényleg figyelünk a szövegre, az pedig egyértelműen angol, tehát teljesen felfoghatatlan, hogy miért nem értettük az első három részt. Nos, a megoldás a himnusz trükkös szerkezetében keresendő: 5 különböző nyelven írt részekből épül fel. 

...

Július 28 - augusztus 3

Ujjuj, ez a bejegyzés teljesen kiment a fejemből, készen van már egy ideje csak elfelejtettem megosztani... Tehát:

Állatokkal zsúfolt, aktív hetünk volt, sok nevetéssel és mosolygással. Lássuk hát a történeteket szépen időrendi sorrendben:

Szerda napközben egy kismadár szabadult a lakásba. Kutyáink persze rettentő izgatottak lettek tőle, André alig tudta élve elkapni és kirakni a madarat. Szegény repkedett össze-vissza, de mivel nem volt hol leszállnia, amikor elfáradt, mindig a sarokba került és beesett aTV mögé. Erre nyomban Tessa és Astrix is ott hemzsegtek, és mire André elhajtotta őket, addigra a madárka kis pihenés után újra felreppent. Ez így ment 3-4 körön keresztül, mire az utolsó TV mögé ...

Július 21 - 27

Miután André úgy-ahogy meggyógyult, rajtam volt a sor, hogy gyengélkedjek kicsit. Szerdán reggel már nem voltam túl jól, és mivel délre szédelegtem és a fejem is fájt a jófajta magyar Algopirin ellenére, inkább hazakéredzkedtem pihenni. Jó ötlet volt, a meleg takaró alatt félálomban töltött délután és éjszaka mintha elfújta volna a rossz közérzetemet és csütörtökön már frissen és üdén mentem be dolgozni. Ennyit rólam és a hétköznapok "izgalmairól" :) 

...

Juhúúú!!! 100 !!!

A századik bejegyzés alkalmából nagyon köszönöm mindenkinek aki olvasott és olvas, a régi és az új ismerőseimnek, a számomra ismeretlen olvasóknak, a családomnak, az online és az offline olvasóknak, és persze Andrénak, hogy támogat az írásban. Vagyis, hogy nem morog, amikor esténként a tabletemet és a blogomat molyolom :D

...

Július 14 - 20

Vagy az előző két napi hideg szobában való szöszmötölésnek vagy a hétfői megfázott emberekkel zsúfolt hivatali látogatásnak, vagy a kettő kombinációjának "köszönhetően" André hétfő este már nem érezte jól magát és keddre komolyan be is lázasodott. Gyógyszerek és minden ápolás ellenére is csak szerda délutánra ment le a láza, és csak csütörtök estére tért vissza a szokásos kedve és színe. A köhögéssel való hadakozás töltötte ki szinte az egész hetet, amiben én is eléggé elfáradtam - nehéz úgy aludni, és a napi munkát, még akkor is, ha csak irodai, kipihenni, hogy konyadozó embör vár otthon, aki remeg és/vagy köhög a karjaimban alvásidőben. 

...

A platinabányászok idei sztrájkjának szemelvényeit szeretném megosztani, ahogy mi és az abban a régióban élő rokonok látták, ismerősök mondták, újságokban olvastuk, vagy éppen a tárgyalások minden pontját hivatalosan közlő oldalon olvashattuk.

Összefoglalásképpen: ez év januárjában a platinabányászok 90%-át tömörítő szakszervezetek tömeges sztrájkot hirdettek, mert a 3 éven át tartó, összességében 19%-os fizetésemelésre és a magasabb minimálbérre vonatkozó, október-novemberben megfogalmazott igényüket az érintett cégek kicsit magasnak ítélték, és csak 13%-ot ajánlottak. Ahogy az itt lenni szokott, pár hetes egyezkedés után a további komoly tárgyalások helyett-mellett beindult a sztrájk, hogy aztán a majd 6 hónapig ...

Július 7 - 13

Most jövök rá, hogy az előző hétről egy nagyon nagyon fontos esemény marad ki, méghozzá a szombati meglepetésreggeli és mozi!!! André már péntek este nagy somolyogva jelentette be, hogy meglepetése van, és emiatt kénytelen leszek másnap korán felkelni (na, nem mintha délig szoktam volna heverészni), mert már 10-kor dolgunk van. Szeretném-e tudni, mi az? Nem, mondom, nem mert akkor az már nem megleptés, úgyhogy még csak célozni se célozzon rá amíg oda nem érünk :)

...

Bár azért nem olyan egyszerű jogosítványt szerezni mintha a piacon vennénk, a magyar szabályozáshoz képest mégis klasszisokkal könnyebb itt hozzájutni. Igaz, ez meglátszik a városi közlekedési kultúrán is :) A jogosítványszerzési procedúra szinte mindegyik elemében vannak eltérések a két ország között, a korhatároktól kezdve a kategóriákon át a vizsgák részletességéig. Lássuk!

...

Június 30 - július 6

Tudom, tudom, nagyon el vagyok maradva a bejegyzésekkel, de mentségemre legyen mondva, hétköznap este nem igazán tudok az írásba mélyedni a hazaérkezés-férjecskémmel beszélgetés-vacsora-mosogatás-tv nézés-fürdés-alvás programcsomag közepette. Hétvégente szoktam pótolni, de ha a hétvégém is zsúfolt és foglalt, akkor végképp semmi esélyem az írása. Az említett igen-igen zsúfolt hétvégéről a következő beszámoló ad majd részletes tájékoztatást :)

...