Úgy godolom, hogy a karácsonyi időszak külön posztot érdemel. Nemcsak azért, mert számomra fontos mozzanata az évnek a karácsony, hanem mert eddig mindig a szüleimmel és a családommal töltöttem. Ez volt az első év, hogy nélkülük ünnepeltem, és bár minden szépen alakult, nem volt jó távol lenni tőlük. Mindenki megérdemli tehát, hogy friss emlékként leírjam a történteket és megmaradjon részletesen, minthogy egy 'jó volt'-tá rövidüljön az egész. 

Az itteni szokások szerint a fő esemény a 25-ei ebéd. Természesen fontos a 24-i vacsora is, de nem annyira, mint a másnapi családlátogatás. Mi karácsony címszóval 3 teljes napot töltöttünk a farmon. 23-án késő este érkeztünk meg, egy hosszú nap és Andrénak nehéz és fárasztó két hét után. 24-én reggel sokáig aludtunk, André anyukája meg még bement a munkahelyére kiosztani valami ajándékokat pár rászorulónak, Chris pedig elgurult megnézni a lakásfelújítását. Chris és Hannetije együtt indultak és jöttek is haza, és közben bevásároltak vacsorára meg másnap ebédre.

Ekkor derült ki, hogy 'úgyis holnap sokat eszünk' címszóval karácsonyhoz képest gagyi kaját akartak készíteni, mélyfagasztott, panírozott csirkefalatok és valami köret formájában. André is és én is felhördültünk erre az ötletre, mert igaz, hogy 25-én sokat fogunk enni, de ez nem jelenti azt, hogy a karácsonyi vacsora fagyasztott elemekből kell álljon. Feltúrtuk hát a fagyasztót, és egy nagyon kellemes vacsorát állítottunk össze. Ebből a szempontból sajnos, de a földek szempontjából igenis üdvös, hogy egész nap esett az eső. A grillezést ugyanis kénytelenek voltunk a sütőben végrehajtani. A menü végül grillezett birkaláb falatok, batátapüré, babpüré, céklasaláta, pap és szósz volt. Édességnek pedig túrógombócot készítettem, ami tudom, hogy nem éppen karácsonyi édesség, de teljesen felkészületlenül ért minket a fözés dolog. Nem volt nálam sem a paprikaszettem sem más fűszerem. Ha velem lettek volna, tuti valami jobbat fözünk pl paprikáscsirkét vagy hortobágyi palacsintát vagy valami díszesebb ételt. A vacsora végül nagyon jóra és ízletesre sikeredett, szerintem még Chris is örült, hogy panírozott csirke a vacsora.

25-én nem is reggeliztünk. Hannetje befejezte a közös ebédhez az általa készített elemeket, majd 11-kor átautóztunk Ventersburgbe, Lizellékhez. Az ebéd narancsos kacsa, főtt füstölt tarja, krumplisaláta, croutonos édes-mustáros sajtos saláta és céklasaláta volt. Édességnek malva puding (süti), fruit cake (süti), és vaníliafagyi volt. A malva pudingot mindenkinek ki kell próbálni, tervezem, hogy feltegyem a receptjét a blogra, nekem az egyik kedvencem. A fruit cake pedig egy sima sűrű kakaós massza, sok sok aszalt gyümölccsel. Akármennyire is jól néz ki, az íze nem lájk...

Az ajándékokat még ebéd előtt adtuk át. A becsomagolt ajándékokat először a fa alá tettük, aztán Chris felolvasott egy részt a Bibliából. Nem tudom pontosan, hogy melyik részt, mert afrikaansul olvasott, de biztos valami idevágó szekciót választott. Utána volt egy, a szokásosnál kicsit hosszabb áldás, amit szintén Chris mondott el. Engem is megemlített, hogy nagyon köszöni, hogy én is velük vagyok és az ő társaságukban töltöm az ünnepeket. Ez szerintem nagyon kedves dolog volt tőle. A felolvasás és az ima után pedig Willie egyesével kiosztotta az ajándékokat, amiket utána mindenki szépen kibontogatott.

André még régebben megkérdezte, hogy mit szeretnék ajándékba. Gyorsan felsoroltam neki 3 dolgot, amiből most megkaptam az egyiket, nagyon boldog konyhai mérleg tulajonossá válva ezzel :) Extrának kaptam egy szép nagy keverőtálat is, ami szintén öröm, mert eddig ilyenünk nem volt, és már untam a lábasokban törénő süti és tészta és miegymás kavargatást. Anyukájától egy nyaklánc-fülbevaló szettet kaptam, Lizelletől pedig tusfürdő-sampon-dezodor csomagot. Amikor novemberben otthon voltam, a családom odaadta az ő ajándékaikat, amik eddig a fiókban pihentek. Nagyon örülök a naptárnak, a zselés sütőformának, a lovas pólónak, a kék fülbevalónak, és minden egyébnek amit kaptam :) 

Szerencsére az én/mi ajándékaim is célba találtak. Andrénak nagyon tetszett a könyv amit vettem neki, és az Amerikából rendelt társas kártyajáték is. Boldogan fejezgetjük le a francia nemeseket a Guillotine játékban :) A Budapestes bögréknek nagy sikere volt, ahogy a magyar csokiknak is. André anyukájának pedig adtunk egy üveg általam készített lekvárt is. Sajnálhatja, hogy még nem bontotta ki, mi már pusztítjuk a mi készletünket. 

Viszonylag korán értünk vissza a farmra, másnap reggelig tartott a csendespihenő :) 26-án is csak lazultunk, elővettük a kismotort és a quadot a garázsból és gurultunk velük egy picit a farmon. A motorról lejár a lánc, így André nyakig olajosan fejezte be a kalandot. Utána sétáltunk egyet a kutyákkal, sok szép képet készítettem. Délutánra egy kis sérült birkaláb kezelés is becsúszott, de ez egyáltalán nem rontotta az amúgyis jó hangulatot. 

A karácsonyfa kérdést természetesen műfával oldottuk meg, ami ahhoz képest, hogy műfa, nem is lett olyan vészes. A képet egyébként elküldtem a Határátkelő blognak is, hogy bekerüljön a 'magyarok a világ körül karácsonykor' gyűjteménybe.