A pörgős május után egy valamivel nyugodtabb június következett. Persze így is történtek dolgok, de messze nem annyi, mint korábban.

Kezdjük rögtön azzal, hogy testvérem Áron Angliába ment dolgozni. Régóta érett a dolog, de most kapott-szerzett egy melót, és egy ügynökségen keresztül kiment. Ma már azt is mondhatom, hogy nemcsak kiment, hanem kiköltözött, de akkor ugyebár még nem tudtuk, hogy bejön-e a dolog. Sok volt a bizonytalanság, na meg az intéznivaló, és ugye az anyagiak, de végül együtt, családilag megoldottunk mindent. Lett repjegy, taxi, optimálisan összekészített csomagok, kinyomtatott kezdőinformációk, minden amire csak szükség lehet, nem túl sok, és mégsem kevés.

Nehéz és stresszes hét volt ez a kiutazása előtti, június első hete, plusz közvetlen előtte meg az esküvős hét, nem mondom, kifáradtam rendesen. Fizikailag és érzelmileg is nehéz volt és kimerítő, naná, hogy jelzett a szervezetem, komolyan keményedett a hasam naponta többször is. Tesóm elutazása napján biztonságból otthonról dolgoztam, hogy ha gond lenne a keményedések miatt, akkor közel legyen a kórház, na és hogy egész nap fekhessek, ne legyen semmi dolgom (a munkán kívül, persze). Végül minden rendben alakult, Áron szerencsésen megérkezett a kijelölt helyre, és pár nap pihenés után a keményedések is elmúltak. 

Közben a telken is alakultunk, már minden rendelkezésre állt, hogy kint aludjunk a csendben és a friss levegőn. Csodás dolog madárcsicsergésre ébredni, susogó fák árnyékában reggelnizni, hmmm <3 Igaz, a konyha használhatatlan a kisházban, de amolyan Jamie Oliver módra kivittem a kis gázrezsót a teraszra és ott főztünk vele (míg egyszercsak elfújta a szél a lángot a gáz meg robbant egyet, azóta az üres konyhafülkében egy állványon főzünk vele), és persze a grillezéshez sem feltétlenül szükséges a konyha. Minden másra meg ott a maszterkárd, ja, nem, a fürdőszoba. Ott is van csap és melegvíz, és amíg nem készül el a konyha, addig minden így is marad. Nem a legkényelmesebb, de kivitelezhető, és mi ettől függetlenül nagyon élvezük a telki létünk minden percét. 

Júniusban még vígan tudtam gyomlálni, szöszmötölni a kertben, van is mit bőven csinálni. A kertben nem sok minden történt az elmúlt 10 évben, és amit a barátokkal közösen kora tavasszal kitakarítottunk, azt is kordában kellett tartani. A vadkomló sajnos nagyon ragaszkodó növény, folytonos harc van vele. Még jó, hogy úgy tűnik, ki tudom-tudjuk fárasztani, és szépen lassan húzódik vissza. Apropó vadkomló, allergizáló kis piszok, Andrénak tök kiütéses lett tőle a karja, nekem szerencsére az indákon lévő kampók horzsolásán kívül mást nem okozott. Mondjuk dög melegben is hosszú ujjú felsőben dolgoztam vele, pocakot is eltakarva, hogy ne kerüljön rám se sok az allergén anyagból.

Egyik hétvégén Anyu is lejött velünk, kint is aludt, jó kis pihenős hétvége volt :)

Egy szép napsütötte kellemes szombaton elmentünk Ikladra a magyar rönkhúzó bajnokság aktuális fordulójára nézelődni. Még sose voltunk ilyen versenyen, és bár az idén kirobbant fertőző kevésvérűség járvány okozta problémák miatt a szokásoshoz képest sokkal kevesebb versenyző és ló jelent meg, így is volt mit izgalmasat látni. A hatalmas állatok, csupa izom testek, a vontatmányoknak nekifeszülő lovak, a szerszámzat csörgése, a lelkes szurkolók, hogy vajon elhúzzák-e az eggyel nagyobb és nehezebb rönköt is, mind nagyon nagyon érdekes és jófajta program. Volt lángos, kolbász és főtt kukorica is :) Bővebb információt, versenynaptárat, képeket, videókat, híreket a www.ronkhuzo.hu oldalon lehet találni. Érdemes az oldalt is és jövőre valamelyik versenyt is meglátogatni, nagyon lenyűgöző!!

A versenyre velünk jött Ruha is... és lehet, hogy szívtelenül hangzik, de legközelebb otthon hagyjuk... mert a kis békeharcos a versenyző fogatokat azonnal elkezdte ugatni, amint azok belefeszültek a hámba. És minél jobban húztak a lovak, és minél nagyobb volt a tét és már a nézősereg is hangoskodni kezdett, meg a hajtók is emelték a hangjukat és érezhetően nőtt a feszültség is, annál vadabbá vált az ugatása. Lenyugtatni is egyre nehezebb volt, körönként leptünk szintet, aztán már Andrénak félre kellett vonulnia, hogy elcsendesedjen Ruha. De úgy ő meg nem látta, hogy mi történik... Ördögi kör, ördögi arc és ördögi hang, ez jól látszik a lenti képen is :D