2014. máj 06.

ID és regisztráció extrákkal

írta: Afrikaland
ID és regisztráció extrákkal

Hoztad az ID-dat? ID felmutatása kötelező! És még sorolhatnám. Ahogy otthon is, itt is szinte mindenhez a személyi igazolványra van szükség, csakhogy az ID szám alatt két teljesen különböző dolgot értünk a két országban. Míg nálunk a személyi igazolványszám az elengedhetetlen kellék, addig itt a személyi számot tartják fontosnak. Olyannyira, hogy több személyije, lehet az élete során valakinek, aminek nincs külön száma és csak arra szolgál, hogy a személyi számot és az egyéb fontos adatokat tartalmazza.

További hasonlóság, hogy a személyi szám itt is jelentéssel bír, kódolja a nemet, a születéskori állampolgárságot, a születési dátumot és még ellenőrző szám is van a végén. Óriási különbség viszont, hogy itt az apartheid során egy rassz-kódot is raktak a személyi számokba. A rassz-kód helye bár még mindig megvan, és a törvény megváltozása azaz 1986 óta nem lettek rövidebbek a számok, de ma már mindenki ugyanazt a karaktert kapja. 

A dél-afrikai személyi szám összesen 13 karakterből áll, a felépítése pedig a következő (több oldalról összeollózott információ):

  • 1-2-3-4-5-6 = születési időpont, ÉÉHHNN alakban
  • 7-8-9-10 = a nemet és az azonos napon születettek regisztációs sorszámát határozza meg; 0001-4999 között nőneműeknek, 5001-9999 között pedig hímneműeknek osztanak számokat; a 8-9-10 számok valamiféle sorrendiséget jelentenek
  • 11 = országkód; ha 0 akkor az illető eredendően helyi állampolgár, ha pedig 1 akkor honosított állampolgár vagy csak állandó lakos
  • 12 = 1986 előtt ez volt a rassz-kód helye, mely 0 és 7 között változott a 'fehértől' az 'egyéb színesig'; ma már semmilyen jelentőssége sincsen a számnak, olyannyira, hogy kb 200ezer főt leszámítva mindenki új számot kapott ezen a karakterhelyen; jellemzően 8-as szerepel itt mindenkinek de különös esetekben, pl ha a 7-8-9-10-es számok kombinációja nem elegendő, akkor 9-es is lehet
  • 13 = matematikai ellenőrző szám, ami az előző 12 szám mindenféle szorzásából és osztásából keletkezik; általa le lehet ellenőrizni, hogy az előző 12 számot nem írta-e el valaki, pl felcserélve két számjegyet

Mivel az itteniek személyi száma ilyen izgalmasan alakul, utánanéztem, hogy a mi személyi számunk, ami egyébként a lakcímkártyán van elrejtve piciben, és amelynek generálását 1997-ben kicsit módosították, és bár nem mindenki tudja, de 2009 óta ismét kötelező elemként jár minden babának, mit jelent.

A magyar személyi szám összesen 11 karaterből áll, a felépítése pedig a következő (http://hu.wikipedia.org/wiki/Szem%C3%A9lyi_sz%C3%A1m):

  • 1 = férfi/nő, magyar/nem magyar (1997-ig bezárólag, azóta ezt nem kódolja) jelzéssel bíró szám, plusz, és ez újdonság volt számomra, a születési évet is jelzi olyan módon, hogy a páratlan számok a férfiakat, a páros számok a nőket, 1-4-ig a született magyarokat, 5-8-ig a honosítottakat, 1 és 2 az 1900-1999 között, 3 és 4 pedig az 1899 előtt és a 2000 után születetteket jelenti
  • 2-3-4-5-6-7 = születési időpont, ÉÉHHNN alakban
  • 8-9-10 = azonos napon születettek sorszáma
  • 11 = matematikai ellenőrző szám, ld fent

A személyi igazolvány éppen harmadik típusú külalakban kapható. Eleinte vala a kártya, amit sokan nem szerettek és mivel az apartheidhez érzelmileg köthető volt, gyorsan füzetesre cserélték. Ebben sok egyéb infó is elfért, lejárata pedig nincs, így vannak akik 40 évesen is még a kamaszkori fényképükkel csábítanak. A füzetes megoldás sem bizonyult jónak, mert könnyű elveszteni, és megrongálódik, stb stb, úgyhogy most ismét a kártyás kiadás van soron. Egy kicsit felturbózták persze a dolgot, mert bankkártya méretű az egész, lesz/van benne egy chip, hogy a jövőben másra is lehessen használni (nem tudom mire, pl fizetésre talán). Természetesen ezt is nagyon könnyű elveszíteni, és egy ponton túl törékeny is, de hát a tömegek igényének meg kell felelni. A személyi számot az első adandó alkalommal, tipikusan a csecsemőkori regisztrációkor adják ki, míg a személyi igazolványt 16 éves korban lehet először igényelni. 

Ha már szóba került a babák regisztrációja, ebben is teljesen más elvet követ a két ország. Magyarországon ugyebár kötelező az újszülötteket pár napon belül regisztrálni, ami minden anyuka érdeke, az apaság elismerésétől kezdve a mindenféle támogatáson át a rendezett papírok nélküli élet képtelensége miatt is. Itt többféle okból kifolyólag nem kötelező azonnal regisztrálni az újszülötteket, sőt, igazából nem is kötelező, nem írja elő a törvény. Viszont, aki nincs regisztrálva, az elesik egy csomó mindentől, tehát, előbb-utóbb a szülők csak elviszik a gyereket az önkormányzathoz adatfelvételre. Ekkor adnak neki hivatalosan nevet, veszik le az ujjlenyomatát de még a talplenyomatát is a babáknak, a születés napja pedig a szülők nyilatkozata alapján, vagy ahol rendelkezésre áll, a kórházi jelentés alapján kerül felvezetésre. A regisztrációt késleltető szokás, hogy bizonyos vallások és népcsoportok esetében csak 1 hónap elteltével adnak nevet a csecsmőknek. Praktikus késleltető tényező pedig, hogy a szegényebb rétegek körében igen magas az otthon szülők aránya, az önkormányzathoz elmenni meg "ej majd ráérünk arra még". Külösösen, ha az egyik szülő szintén nincs hivatalosan bejelentve, vagy ha nem tartják fontosnak, hogy a gyermek a későbbiekben pl iskolába járhasson. Ennek a kuszaságnak a folyománya, hogy nagyon sokakat nem jelentenek be addig amíg nem muszáj, valójában nem is lehet pontosan tudni, hogy hány lakosa van az országnak. 

Bónusz olvasnivaló:

A regisztrációs hajlandóságot növelendő, azoknál a családoknál, ahol az egyik szülőnek sincs munkája, az állam pénzt ad a gyereket hivatalosan nevelő szülőnek. Alapjáraton 350 Rand jár fejenként, ami nem sok, de mégis valami. Sokan megpróbálják a támogatást kijátszani, ami miatt gyakran szigorítanak a szabályozáson és ami miatt most már évente meg kell újítani az igényt a gyerek felmutatásával (hogy pl halott vagy kamu lejelentett gyerek után ne kapjon pénzt senki). Persze az ember igen trükkös fajta, ezért nemcsak megszemlélik az önkormányzati alkalmazottak a gyereket, hanem pl ujjlenyomat és láblenyomat ellenőrzést is tartanak azt elkerülendő, hogy egyesek más gyerekét is a sajátjukként számolhassák el. Olyan történeteket is hallottam, még az ujjlenyomatosdi előttről, hogy az anya a hátára kötve vitte az "alvó gyereket", aztán amikor a felügyelők kicsomagoltatták a bébit egy kutya került elő. Vagy egy plüssbaba. Vagy egy párna. De az is előfordul, hogy a gyerekek a nagymamánál landolnak, mert úgy több pénz jár értük. Vagy, hogy igazából mind a két szülő dolgozik, tehát nem járna a támogatás, de egyikük sincs bejelentve. Tudom, olvasom, hogy otthon is vannak hasonló helyzetek, de azért a láblenyomatos résztől remélem még messze vagyunk :)

A képeket a Google szolgáltatta.

Az új ID card:

ID 7.jpg

 

ID 1.jpg

 A jelenlegi ID füzet:

ID 5.jpg

 

ID 6.jpg

 1986 előtti ID, bőrszín megjelöléssel:

ID 2.jpg

 

ID 3.jpg

 

Szólj hozzá

hivatali ID