Február 10 - 16

Hétfőn reggel 9-től tűkön ülve vártam, hogy végre megjelenjen a futár és elvigye az útlevelemet, de csak nem jött, csak nem jött. Tudtam, hogy az aznapi szállításra az átvételi határidő az délután 4 óra, úgyhogy 2-kor írtam egy emailt a futárcégnek, hogy ugyanmár mikor kegyeskednek a csomagot felvenni. Kedves és rövid válasz, 4 utánra vagyok betervezve. Na ez szuper, akkor az útlevél csak szerdán ér Fokvárosba az ügynökhöz... 

Kedden André ismét Kimberley felé vette az rányt, hogy pénteken késő este hullafáradtan érjen vissza. Amikor kiszállt a kocsiból, alig állt a lábán, sajnos szó szerint. Szerencsére sikeres hete volt, minden úgy alakult a kerítéseken ahogyan azt ő és a cég szerette volna. Ez igazán jó hír, és főnökök is elismerik végre, hogy több mint megfelelően irányítja a dolgokat. 

Szerdán elgurultam a postára, hogy feladjam az esküvői meghívókat azoknak, akiknek nem tudjuk személyesen átadni. A postán az ügyintéző nagyon kedvesen és nagyon sajnálkozva tájékoztatott, hogy bár a hivatalos kézbesítési idő az 1-5 nap (bárhova), a szrájk miatt (ami lassan 3 hete tart) nem tudja, hogy mikor érnek célba a leveleim. Hogy érzékeltesse a helyzet komolyságát, elmondta, hogy a postaládát hova a leveleket be kell majd dobjam, egy hétig nem ürítette ki senki, de pont az előbb voltak itt, és nem tudja, hogy mikor jönnek megint. Hurrá, hurrá, remélem azért 2 hét alatt csak megkapja mindenki a magáét. Ha nem, akkor majd elküldjük emailben a meghívó fényképét :)

Csütörtökön jóhír emailt kaptam! Végre megvan a jó a vízum, nincs elírva benne semmi, használható, 2015 szeptemberig érvényes, minden szép és minden jó. Juhé! Hétfőn kapom majd kézhez, addigra hozza vissza a futárcég. Pénteken már kora reggel meglepetés ért, mert valami furcsa okból kifolyólag kézbesítették az útlevelemet. Végre a saját szememmel is megtekinthettem a várva várt vízumot :) A vízummal kapcsolatos bonyodalmakról külön posztban számolok be, mindenki iszonyatára és okulasára. 

Nem vagyok egy nagy Valentin nap ünneplő, sose voltam, és valószínűleg nem is leszek, de mégis valami apró, különlegeset akartam készíteni magunknak ez alkalomból. Végül Raffaello és házi Bounty recepteket szedtem le az internetről a nosalty oldaláról. Nagyon egyszerű és igen ízletes eredmény született, szerintem gyakori vendég lesz nálunk ez a két édesség ezentúl :) Bátran ajánlom mindenkinek! Pikk pakk megvannak és óriási siker.

A héten nagyjából befejeződött a februári családi születésnap és névnap roham, már csak egy van hátra, pár nap múlva. Ezúton is nagyon boldog névnapot és születésnapot kívánok mindenkinek, és nagyon sajnálom, hogy nem lehettem otthon egy kis fanta sütire vagy egy kis másféle krémes tortára... De ez van, leszek még otthon épp eleget tortázni!

Szombaton a Pretoriában élő rokonokat látogattuk meg, hogy átadjuk nekik is a meghívókat. Utána az egyetlen normális férfiruha kölcsönzőbe mentünk, hogy Andrénak nézzünk valami jóféle elegáns ruházatot az esküvőre. A minimum 1,5 órás várakozáshoz nem volt túl nagy kedvünk így pillanatok alatt ki is fordultunk az épületből :) Plan B, először az interneten nézzük majd meg, mi a választék, és egyik nap hét közben ismét elvándorlunk a Pretoria másik végében lévő üzletbe. 

A blog életében fontos lépés, hogy "beszerveztem" egy ismerőst aki vállalta a helyesírási hibák, de legalábbis a betű-elírások jelzését, hogy aztán korrekciózhassam őket. Mert minden elővigyázatosságom és a többszöri átolvasások ellenére is néha belefutok egy-két ilyen esetbe (pl szerelőláda helyett szerelőlada, ami azért elég komikus :). Anna, előre is nagyon nagy köszönet az összes megtalált hibáért!

A héten tovább folytatódott az áram/víz/víznyomás saga, egészen komoly és/vagy komikus vég felé közeledve. Amióta visszajött az áram, és kicserélték a vízpumpát, azóta folyamatosa problémáink voltak a víznyomással. Sőt, péntek délelőtt megint nem volt víz a csapokban! Jonathan természetesen ismét intézkedett, de mielőtt hívta volna a szerelőket, azért még megnézte, nincs-e véletlenül lekapcsolva a pumpa. És de, Peter kedves, mert ő olyan jófej, fogta magát és egyszerűen lekapcsolta a víznyomás szabályozót.Mert hogy az zajos. Nem, az elmúlt majdnem 1 évben amíg itt lakott, addig nem zavarta, de most valahogy hirtelen igen. És úgy gondolta, hogy akkor azt ő csak úgy lekapcsolhatja, másik 3 lakásban iktatva ki ezzel a normális mennyiségű vizet. Igazából fel sem merült, hogy ezt a tevékenységet folytatni fogja a leleplezése után, de szombaton és vasárnap végig változó volt a víznyomás, egészen addig, hogy vasárnap este 7-től már semmi sem volt a csapokban. Tanakodtunk Andréval, hogy mi lehet a probléma, mert Peter csak nincs akkora rossz arc, hogy folyamatosan kapcsolgassa a nyomásszabályozót, és tuti maga a szabályozó romlott el. De nem, nem romlott el a szabályozó! És igen, Peter van ekkora rosszarc. És persze bújkál! Naná, én sem szeretnék a helyében André elé kerülni :)

Kép: virágzó bonsai a születésnaposoknak és a névnaposoknak és mindenkinek aki szereti :)