48/2013 - Tizenharmadik hét
November 25 - december 1
Nincs túl sok mondanivalóm erről a hétről, semmi bombasztikus nem történt... Hétfőn szokás szerint amolyan nagytakarítottam, csillogott a lakás a végén. Ami sajnos annyira picike hogy alig fél nap alatt végzek mindennel, még ha ablakot is mosnék minden alkalommal, akkor sem lenne több, mint egy napnyi elfoglaltság. Úgyhogy maradt az újság olvasás, meg a kutyák szórakoztatása a többi napra.
Szerdán visszakaptam az autómat, ami eddig szervízben volt. Végre megszabadultam a dizájn matricáktól, meg pár karcolástól az oldalán amit még az előző tulajdonos produkált és amiket megvallom, én észre sem vettem volna, ha André konkrétan rájuk nem mutat. Szóval most frissen van fényezve két elem, meg teljesen kipolírozva az egész autó. Belül is kitakarítottak, aminek először örültem, aztán nem, mert valami csúszós maszatot kentek minden műanyag belső elemre amihez hozzáérni is rossz érzés. Tény, így nem koszolom az autót annyira és a kutyaszőr is a padlóra csúszik :) Elvileg a hátsó részből jövő zörgést is kezelték, gyakorlatilag nem, mert még mindig zajos, és valamilyen okból kifolyólag a hátsó ülésen lévő első rendszámtartót sem tették fel. Mondjuk, André nem kérte erre külön meg őket, bár szerintem alap lett volna, hogy felteszik... Na mindegy, a lényeg, hogy újra velem van az autó.
A hét folyamán kiküldtem vagy 20 önéletrajzot különféle pozíciókra. Igazán alaposan válogattam, nem mondhatom, hogy túldimenzionáltam a képességeimet, vagy hogy egyikre sem lennék alkalmas, mégsem válaszolt eddig senki sem... Lehet, hogy egy ideig nem is fognak, mert pl az egyik jelentkezésre amit majd egy hónapja küldtem ki, most jött válasz, hogy köszönik szépen és ha nem hallok felőlük (plusz még) két héten belül akkor tekintsem a jelentkezésemet sikertelennek - és ez egy sürgős álláshirdetés volt!
André pénteken jött vissza PMB-ből, rakott babbal vártam, ez az egyik kedvence az általam eddig főzöttek közül. Hullafáradtan ért haza, vacsora után majd 10 órát aludt egyhuzamban. A hétvégén segítettem neki megírni pár levelet, majd vasárnap 2-kor visszaindult PMB-be. Előtte még voltunk nagybevásárolni meg grilleztünk is, ám most nem az épített grillt használtuk, hanem Weber gyártmányút, ami az itteni legmenőbb márka. Az alap készülékhez ami egy álvány + tűztér + sütőrács + fedő kombinációból áll, lehet venni kiegészítő modulokat, nekünk pluszban egy elemes húsforgatónk van hozzá. Két animációs filmet is néztünk, egyik jobb mint a másik:
Hotel Transyilvania (nagyon nagyon jó!) - http://www.imdb.com/title/tt0837562/
Thor: Legend of the Magical Hammer - http://www.imdb.com/title/tt1241721/
A hét végére elkészült a fal vagy kerítés, amit a tulajdonosok nekünk építtettek. A szomszéd lakóegység és mi is kaptunk egy saját külső elszeparált részt, amihez lesz külön zárható ajtó is, így ha nem vagyunk otthon akkor a kutyákat biztonságban be tudjuk majd ide zárni. A fal építése külön posztot kap majd, mert maga a módszer és a felhasznált eszközök erősen különböznek az otthoniaktól.
A telek tulajdonosai amolyan évzáró bulit tartottak vasárnap a Bonsai Club tagoknak. A klubos buli 4 tájban ért véget, de Denise és Jonathan (a tulajok) az asztaloknál maradtak még iszogatni. A vége az lett, hogy az összes itt lakó csatlakozott hozzájuk, én is persze. Este 9-ig beszélgettünk, ittunk, egyesek még a medencében is megmártóztak, ki ruhástul, ki fürdőruhában, ízlés szerint. Végre megismertem a 6-os egység lakóit, akik nagyon meglepödtek, hogy én itt élek, mert még sose láttak vagy hallottak rólam :) Bezzeg Tessát ismerték, mert a drága minden nap betipeg hozzájuk (is) egy kis potya simogatásra és reményei szerint pár extra falatkára.
A hétvégén az 5-ös egységből kiköltöztek. Nagyon szomorú, hogy elmentek. Történt ugyanis, hogy alig egy hónapja megjelent náluk egy új kutya, egy kölyök, a srác Wayne szerezte valami haverjától. Zoe igen cuki kutya, mint minden kölyök, alig 9 hetes, de már nagyobb mint a mieink és a felmenői meg a tappancsmérete alapján hatalmasra fog nőni. Talán még nagyobbra is mint Bonsai a rotweiler. A tulajdonosoknak egyáltalán nem tetszett az új jövevény, és az érkezése utáni másnapon megkérték őket a kutya visszaszállítására az előző helyére. Jamie és Wayne persze jól megsértődtek, nem is hallgatva a szép szóra, és nagy dérrel dúrral, mert itt nem szereti senki sem a kutyákat, bejelentették, hogy elköltöznek. Mintha nem élnének itt már 2 éve és nem lennének kifejezetten jóban Deniseékkel. Az összes indok és ellenérv elég ésszerű és logikus volt, és az alatt az egy nap alatt míg a kutyakérdés ki nem bukott, nem is nőhetett a szìvükhöz a jövevény. Ha évek óta velük lett volna Zoe, akkor megértem a felháborodásukat, de így, sajnos nem. Jonathan talán azon húzta fel magát a legjobban, hogy nem kértek Zoéra engedélyt. Pedig, a kutya megérkezése előtti napon még együtt is ebédeltek, szóval igazán lett volna alkalom megemlíteni a dolgot. Jamieéknek volt már 3 macskájuk, meg egy kutyájuk (Bobby), akiket így sem tudtak rendesen ellátni. Bobby rendszeresen nálam kuncsorgott kajáért, de nem azzal a szokásos jajjdeéhes vagyok kutya módon hanem tényleg nem volt mit eleget ennie. Vagyis ha egy tacskó méretűnek nem tudnak elég eledelt venni akkor hogyan fognak egy gigantikus állatnak? Ezen kívül nem is foglalkoztak vele rendesen, nem játszottak vele, nem tisztogaták, hacsak nem a kutya bedobása a medencébe annak számít... További probléma Zoe mérete. Néhány vevő már Bosaitól is megijed, pedig ilyen barátságos rotweilert még nem láttam, és még egy nagytestű kutya nem szükséges a telekre. Ráadásul az új hely ahova költöztek 1000R-al többe kerül, nincs medence se nagy kert... Bobbyit szinte mindenki szerette volna itt tartani, remélem jó sorsa lesz mind a kettőnek.
Zoe: