2013. sze 19.

37/2013 - Második hét

írta: Afrikaland
37/2013 - Második hét

Bevallom nagyon nehezen telnek a napok így, hogy még nem dolgozom. Igaz, hogy szinte minden napra jut valami teendő, pl mosás vagy boltba megyek, de ez nem elégíti ki a hasznos tevékenység iránti igényeimet. Ráadásul internet gondjaim is voltak pár napig, még elszigeteltebbé válva ezzel. 

Hétfőn semmi érdemleges nem történt, hacsak nem az, hogy ismét főztem. Ezúttal csirkelevest és másodiknak tésztát készítettem. Itt nem nagyon dívik a leves evés, szerencsére Andrénak ízlett a főztöm, felkerült a jóváhagyott ételek listájára a paprikáscsirke mellé :-)

Kedden megérkezett Tomasz, André kollégája, aki velünk lakik most egy ideig. Tomasz érdekes szerzet a maga huszonkevésiksz évével. Szerencsére megszabadult korábbi bundeszliga frizurájától, de nem lett sokkal bőbeszédűbb tőle. Kedves srác, jó szívű, dolgos, de azért megkérdezném anyukáját egy-két dologról... Tomasz másik szolgáltatónál vásárol mobilinternetet, melyet wifin keresztül én is használhatok, így beköszöntött az internet kánaán.

Itt is volt már az ideje egy gyorsabb internetnek, mert az internetes lakáskeresés lassú nettel elég idegölő. A hely ahol most vagyunk csak egy ideiglenesen kapott lakás, elméletileg a hónap végén ki kéne költözzünk innen. Gyakorlatilag, ha nem találunk semmit sem, akkor talán maradhatunk még egy hónapot, de ez André főnökein múlik. Majd meglátjuk...

Szerdán és csütörtökön embör tréningen volt, így szerencsére korábban érkezett haza a szokásosnál. Tomasz fizikumát és segítségét is kihasználva nagy bútorpakolásba kezdtünk, ugyanis a lakásban kb minden céges cuccból kettő volt. Két hűtő, két mosógép, két TV, két heverő, de pl három vasaló és három vízforraló is. Nem folytatom a sort, a lényeg, hogy aki kolléga előttünk a lakásban lakott, amikor elköltözött nem vitt magával egy csomó mindent, plusz André dolgai is itt vannak már. A fölös dolgokat utánfutóra raktuk és visszaszolgáltattuk a cégnek. Azóta van rendes kultúrált kanapénk, normális hűtőnk, csinosabb TV állványunk, stb. Amúgy az egész pakolósdi onnan indult, hogy szükségük van az utánfutóra ami nálunk volt kb február óta :-) 

Péntekre már annyira kornyadoztam, hogy André elvitt vacsorázni, mondhatni "megsétáltatott" :-) Van itt egy ún. steakhouse lánc, Spurs, family restaurant, egész jó kínálattal. Steakek, burgerek, halas ételek, saláta, pár fajta édesség, indián hangulat. Frissen sütik a húsokat, amolyan klasszikus étterem és gyorsétterem keverék. Széles kivetítőkön megy az aktuális sport esemény, a változatosság kedvéért éppen rögbi, pont a kedvenc csapatunkkal. Közben gyerekek rohangásztak fel s alá, csúszkáltak a beltéri zsibongóban, a zsúfolt étterem csak úgy zsongott a sok gyerektől, a TV-től, a felnőttektől és a látványkonyhától. Én simán kitettem volna a teltház táblát. Mi is 30 percet vártunk, hogy leülhessünk. De megérte! Nagyon jól esett kimozdulni, embereket, gyerekeket látni. 

Az este megkoronázásaképpen pedig kaptunk egy kis vihart. Eső nem sok esett, volt ellenben villámlás, mennydörgés, minden mennyiségben. Majd egy óra hosszan csak úgy zengett az ég, gyönyörű fények kíséretében. Hosszú idő óta ez volt az első eső és vihar, ha jól emlékszem akkor június elején esett utoljára valami esőféle.

Szombaton is egyedül maradtam, a fiúk elektromos kapurendszerek működtetése és telepítése tréningre mentek. Ráadásul internetem sem volt egész nap. Olvasni sem volt kedvem. Nem kívánom senkinek sem...

Vacak szombattal ellentétben igen vicces vasárnapunk volt. Először elmentünk egy Makro nevű óriási áruházba, ami olyan, mint a Metro, alapvetően nagytételben, továbbértékesítésre árulnak, de nyitva vannak a kiskereskedelmi mennyiségekre is. Vettünk ezt-azt, pl egy doboz azaz 24 db Snickerst, majd a pénztárnál derült ki, hogy fizetéshez bizony Makro kártya kell! Semmi pánik, az infó pultnál adnak, max 1-2 perc. A pénztáros lányka szerint. Amikor már 10 perce tartottam fel a sort akkor kedvesen és udvariasan megkértek, hogy ugyanmárlegyekszíves gyorsan visszapakolni a kosaramba és odébbállni :-) Szíves voltam, kártyánk is lett, fizetni is tudtunk. 

Azért ide mentünk vásárolni, mert majd fél napos nyomozás után sikerült kiderítenem, hogy itt le lehet adni az elektronikus szemetet mint pl monitor és társai. Ennek a módját kívántuk felderíteni. Sikerrel jártunk, meglett a zöld óriáskonténer aminek az egyik ablakába kell bedobni a cuccokat. Ebben a kérdéskörben tervezek egy külön bejegyzést készíteni, annyira hihetetlen hogy itt mi zajlik szelektív gyűjtés címszóval. 

A mókás Makros vásárlás után kénytelenek voltunk egy másik boltba is elmenni, mert a húsos pult épp felújítás alatt van, így nem tudtunk húst venni. Márpedig ebédre grillezésre voltunk hivatalosak, vagy ahogy itt hívják, braai. Vendéglátóink, André unokatesója és felesége, kérték, hogy semmit ne vigyünk, csak húst :-) 

Sajnos nem tudtunk sokáig maradni mert 4-re volt egy lakásnézésünk megbeszélve. A lakást csak kintről tekintettük meg, mert azt a hirdetésben elfelejtették megemlíteni, hogy bár pet friendly, de se kert, és erkélyből is csak egy aprócska van. Egy nyuszival még talán, de két Jack Russellel kivitelezhetetlen küldetés lenne ott lakni. Aztán, mintegy levezetésképpen, egy másik kollégát, Brúszt, aki másik négyet hozott Durbanből a platóján (6-7 órányi autózás messzeségből) teréningre, elkísértük a szállására.

A szállás kb 10 percre van az üzleti negyedtől, pl Vodacom, Siemens, L'Oreal és sorolhatnám főhadiszállásokkal. Az út, ahova mentünk, egyik oldalán már működő lakóparkok, illetve beépítetlen telkek, a másik oldalán szintén lakóparkok, és a magánszálláshely található. Plusz egy 6 hodályos, sátras, természetes szellőzésű csirkenevelde! Közvetlenül egy luxuslakópark és a szállás közötti telken :-) 

Szólj hozzá

internet heti Dél-Afrika 37/2013